Illeték kalkulátor

---

1. Ha idén eladom a lakásomat, és a vételáron lakást veszek, akkor hogyan kell kiszámítanom a vagyonszerzési illetéket?

Ha a lakásvásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül adja el magánszemélyként az előző lakását, akkor az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értéke különbözetének abszolút értéke.
Fontos tudni, hogy a különbözet lehet pozitív és negatív előjelű is, tehát nincs jelentősége annak, hogy a megvásárolt vagy az eladott lakás forgalmi értéke volt a több, illetve kevesebb.
Amennyiben pedig az így megállapított értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, akkor az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke.
[Itv. 21. § (5)-(6) bekezdései]

<<< Vissza a tartalomjegyzékhez

2. Ha idén eladom a lakásomat, és a vételárát a fiamnak lakásvásárlás céljából átadom, akkor kell-e ajándékozási illetéket fizetni?

Amennyiben a vételárból származó teljes pénzösszeget átadja gyermekének, akkor ajándékozási illetéket kell fizetni és az ajándékozást – az ajándékozásról szóló szerződésről kiállított okirat aláírása napjától, vagy ha erről írásbeli szerződés nem született, a vagyonszerzéstől számított – 30 napon belül be kell jelenteni az állami adóhatóságnál. A bejelentés formája nincs meghatározva, nincs hozzá formanyomtatvány, ezért a bejelentés szóban és írásban is teljesíthető.
Az illeték mértéke – a lakáseladásból származó pénzösszeg nagyságától függően – 18 millió forintig 11%, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 18%, s a 35 millió forint feletti rész után pedig 21%.
[Itv. 11. § (1) bekezdés b) pontja, 11. § (2) bekezdés, 12. § (1) bekezdés b) pontja]

<<< Vissza a tartalomjegyzékhez

3. Hogyan (hány részletre) kaphatok részletfizetési kedvezményt a kiszabott vagyonszerzési illetékre tekintettel?

Amennyiben adott időre nem tudja egyösszegben megfizetni a kiszabott illetéket, akkor arra kérelemre részletfizetés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség
a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá
b) átmeneti jellegű, tehát az illeték későbbi megfizetése valószínűsíthető.
Magánszemély esetében a részletfizetés az említett a) pontban foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az illeték egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.
A kérelmezhető részletek számát jogszabály nem határozza meg.

[Art. 4. § (1) bekezdés a) pontja, 133. § (1) és (4) bekezdései]

 

<<< Vissza a tartalomjegyzékhez

4. Kell-e, illetve mivel kell igazolni a gépjármű- és ingatlanforgalmazóknál az illetékmentességre vagy illetékkedvezményre való jogosultság meglétét?

Az ingatlanforgalmazást főtevékenységként folytató vállalkozó esetében cégbizonyítvánnyal, illetve vállalkozói igazolvánnyal; az ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként végző vállalkozó esetében a tevékenység statisztikai jelzőszámával, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyével és a Magyar Lízingszövetségnek a vállalkozó nettó árbevételéről, illetőleg annak megoszlásáról kiállított nyilatkozatával kell igazolni a kedvezményre való jogosultságot.
[Itv. 23/A. § (2) és (3) bekezdés]

A gépjármű-forgalmazást főtevékenységként folytató vállalkozó esetében cégbizonyítvánnyal, illetve vállalkozói igazolvánnyal; a gépjárműlízinget főtevékenységként végző vállalkozó esetében az erre vonatkozó statisztikai jelzőszámmal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyével és a Magyar Lízingszövetség által kiállított igazolással kell igazolni a mentességre való jogosultságot.
[Itv. 26. § (7) bekezdés]

<<< Vissza a tartalomjegyzékhez

5. Kell-e ajándékozási illetéket fizetni, ha más magánszemély bankszámlájára történik a pénzbefizetés, és az átadásról nem állítanak ki külön okiratot?

Az ilyen módon történt ajándékozás mentes az ajándékozási illeték megfizetése alól, tehát nem kell illetéket fizetni, de az ajándékozást be kell jelenteni az adóhatóságnál. A bejelentés formája nincs meghatározva, nincs hozzá formanyomtatvány, ezért a bejelentés kötetlen formában is teljesíthető.
[Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 17. § (1) bekezdés g) pontja, 91. § (4) bekezdés, 102. § (1) bekezdés h) pontja]

<<< Vissza a tartalomjegyzékhez

6. Milyen illetékfizetési kötelezettség van lakásvásárlás esetén?

Lakásvásárlás esetén visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni, amelynél az illeték alapja – az általános szabályok értelmében – a lakástulajdon forgalmi értéke.
Az illeték mértéke pedig – lakásonként – 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6%. Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 6% illetéket kell fizetni.
Ha pedig a lakás megszerzője a vásárláshoz lakásépítési kedvezményben részesül, akkor ennek összegét – a meghatározott kivételével – a forgalmi értékből le kell vonni.
[Itv. 21. § (1)-(2) bekezdései]

<<< Vissza a tartalomjegyzékhez

7. Amennyiben eladom telekingatlanomat és a vételárából veszek egy lakást, beszámíthatom-e annak vételárát az illeték kiszámításánál?

Nem, mivel csak abban az esetben lehet az illeték alapja az ingatlanok forgalmi értékének különbözete, ha a magánszemély lakást vesz, és a lakásvásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül lakását adja el, s nem pedig telektulajdonát.
[Itv. 21. § (5) bekezdés]

<<< Vissza a tartalomjegyzékhez

8. Ha a párom és én is az idén eladjuk a lakásunkat, és közösen veszünk egy házat, aminek 1-ed 1-ed tulajdoni hányadban leszünk tulajdonosai, hogyan kell kiszámítani a minket terhelő vagyonszerzési illeték összegét?

Amennyiben a közös tulajdonú (1-ed 1-ed tulajdoni arányú) lakás megvásárlását megelőző vagy azt követő egy éven belül adják el magánszemélyként a külön tulajdonban lévő lakásaikat, akkor fejenként a közös tulajdonként megvásárolt lakás forgalmi értékének 1-ed része és a külön tulajdonként eladott lakás teljes – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete (illetve a két érték különbözetének abszolút értéke) lesz az illeték alapja.
Az illeték alapjának kiszámításánál a különbözet lehet pozitív és negatív előjelű is, azaz nincs jelentősége annak, hogy a megvásárolt tulajdonrész vagy az eladott lakás forgalmi értéke volt a több, illetve kevesebb.
Amennyiben pedig az így megállapított értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, akkor az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke.
[Itv. 21. § (5)-(6) bekezdései]

<<< Vissza a tartalomjegyzékhez

9. Egyidejű lakáseladás és vásárlás esetén mi után kell illetéket fizetni?

Egyidejű lakáseladás és –vásárlás esetén az eladott és a vásárolt lakás forgalmi értékének különbözete után kell megfizetni a 4 millió forintig 2%, az ezt meghaladó rész után pedig 6% illetéket.
[Itv. 21. § (5) bekezdés]

<<< Vissza a tartalomjegyzékhez

10. Lakás öröklése, illetve vásárlása esetén mi az illeték alapja és mértéke?

Lakás öröklése esetén az illeték alapja az örökölt lakás – esetleges hagyatéki terhekkel csökkentett – forgalmi értéke, a mérték pedig függ a rokonsági foktól, illetve a lakás forgalmi értékétől az alábbiak szerint:

Csoport	Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke
I. Az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája terhére (Az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik)	-18 millió forintig 2,5% -18 millió forint feletti rész után -35 millió forintig 6% -35 millió forint feletti rész után 11%
II. Az örökhagyó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére	-18 millió forintig 6% -18 millió forint feletti rész után -35 millió forintig 8% -35 millió forint feletti rész 15%
III. Minden más örökös terhére	-18 millió forintig 8% -18 millió forint feletti rész után -35 millió forintig 12% -35 millió forint feletti rész után 21%

Lakás vásárlása esetén az illeték alapja a lakás forgalmi értéke. Az illeték mértéke 4 millió forintig 2%, az ezt meghaladó rész után pedig 6%.
[Itv. 12. § (1) bekezdés a) pont, 21. § (1) bekezdés]

<<< Vissza a tartalomjegyzékhez

11. Fiatalok első lakásvásárlása esetén az összeghatár személyenként, vagy együttesen értendő (vehető igénybe)?